Kós Károly: Évszámnovellák - 1919, 1940, 1944
t
BALÁZS ÁDÁM recenziója a MAGYAR NEMZETBEN:
Kós Károly: Évszámnovellák című trilógiája feledésbe merült művekből válogat
https://magyarnemzet.hu/kultura/2021/02/mindig-szemben-az-arral
A három évszám Erdély és három népe (magyarok, románok, szászok) három történelmi sorsfordulóját idézi fel. A novellákból megtudjuk, hogy Kós Károly a főhatalomváltásokat miként élte meg, hogyan vélekedik népe tragédiájáról vagy éppen emelkedéséről, a "kis magyar időről", majd arról, hogy ismét minden elveszett. Felsejlik Erdély vérzivataros históriája és az itt élő, megszenvedett népek emberség utáni vágya. A trianoni békediktátum századik évfordulójának évében érdemes erről eltűnődni...
Olvasson bele!
Kedvcsináló
Idézet az 1919 című novellából:
"A nap nyugalmasan telt el. Vacsora után a szolga aludni ment a pajtába, a leánycseléd a faluban volt, az csak reggelre kerül haza. Jankó indult hát a kaput behajtani és a kutyát elkötni a láncról. És a holdvilágnál jól látta, hogy egy ember jön a völgyből felfelé.
Megvárta; ama Pál Lajos volt, aki a múltkor a hegyről jött lefelé. Anna vetkőzött, amikor az ura a vendéggel bejött a házba, de hogy a hangjukat hallotta, csak újra öltözni kezdett és egyben teavizet tett a parázsra.
Az ebédlőszobában közben beszélgetett a két ember és egy-egy szó megütötte az asszony fülét.
- Itt minden rendben van - hallotta az ura hangját.
- Emberek? Felszerelés?
- Rendben... És ott?...
- Fel a Meszesig minden...
- Az ezredes?...
- Kolozsvárt...
A víz forrt, befőzte a teát és belépett az ebédlőbe. Ennyit hallott még:
- Marad hát szombaton.
- Szombaton hajnalban indul a páncélvonat...
... Az asszony maradt, amíg a vendég megette a késői vacsorát, azután jó éjszakát kívánt s miközben másodszor készült éjjeli nyugodalomra, fejében folytonosan ott motoszkált: szombaton hajnalban."