Irodalmi esszé Blaise Pascalról, a XVII. század egyik legnagyobb francia gondolkodójáról, matematikusáról, aki keresztény hitvallásával és feltalálva a szív rendjét lebírhatatlan erőt adott át embertársainak.
Idézet a hátsó borítóról:
"Blaise Pascal, a XVII.
század egyik legnagyobb gondolkodója,
akinek nagysága Szerb Antal szerint tragikus nagyság, hiszen "szenvedély és kötelesség
küzd benne, míg végre a keresztény alázat legyőzi az intellektuális szenvedélyt"
- benne és általa győzedelmeskedvén az ember heroikus akaratereje alighanem a
legtöbbet mutatja föl, amit emberi elme fajtánknak okulásul fel tud mutatni.
Számos hatalmas gondolatának egyikével szólva, például azt, hogy "nyomorú sors
nyomorultnak tudni magunkat, de a nagyság jele, ha felismerjük nyomorultságunkat."
És ha felismerjük, hogy "a szívnek megvan a maga ésszerűsége, amit az értelem egyáltalán nem
ismer."
Pardi Anna erre érzett rá kiválóan: a cím - A szív teológiája - nemcsak
pontos foglalata ennek, de roppant tömör megfogalmazása is egy valamikori magányos,
nagy lélek megfelelő látomásos tudással átélt-átérzett valójának. Aki valóban - a szerzőt idézve - "az emberi állapotokat szerette volna jobbá tenni minden
igyekezetével." Megfogalmazva, hogy a szív mindenre hat, és annyi szép megtartó hit, a
vallás Istent kereső és Istenre lelő csodája a szív erejében rejtőzködik
igazából, ezt nevezzük szeretetnek.
Pascal - Pardi Anna végkövetkeztetés
gyanánt kimondja - a szív rendjét találta föl és ezt tudatosítva egy új,
lebírhatatlan erőt adott át embertársainak." -Domonkos László
A kötet a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósult meg.
***
Tördelés, borítótervezés: Nyeste Gábor
Nyomás és kötészet: Kapitális Nyomda, Debrecen
ISBN 978-615-81513-7-5
168 oldal, A5
